Ti is ilyennek látjátok az ideális családi autót?
Ok, el kell ismernem gyönyörű kép, a tökéletes családi autó és benne a tökéletes család. Mégis ott a DE...
Ma volt némi időm elgondolkodni, hogy milyen is lenne a tökéletes családi autó. Ennek több apropója is volt, az első, hogy ma kivételesen egyedül utaztam az autóban, nagyon ritka alkalmak egyike, tekintettel arra, hogy a reggeli rohanás általában azzal kezdődik, hogy mindenki megpróbálja bepréselni a kocsiba a saját cuccát-értsd táskák, ebédcsomagok stb.-, és elindul a családdal megpakolt autó, állomásonként kirakva az értékes szállítmányt, értsd gyerek, férj és esetenként nagyszülő.
Észrevettétek, hogy a csomagtartó legyen az bármilyen nagy sosem elég tágas? Vagy csak én látom így? Nagyobb csomagtartót szeretnék a kocsiba!!!!
Tehát egy átlagos reggeli megállóhelyek a következők: iskola, munkahely és ahová éppen a nagyszülő tart, orvos, piac, vagy egyéb.
Szóval egy igazi teli kocsival utazunk általában, hangzavar, nyüzsgés egy kicsi helyen. Mondhatni szinte a második otthonunk az autó a családdal együtt töltött idő szempontjából.
A másik apropó, hogy az útfelújítás miatt hazafele több, mint fél órát töltöttem araszolással és akkor jöttem rá, hogy mekkora a csend, annak ellenére, hogy a rádió ontotta magából a zenét. Mégis csak csend volt. Itt jegyzem meg, hálám üldözze az automata váltó kitalálóját. Lábakat ment! A kuplungozástól ma tuti megőrültem volna.... Mindenkinek ki kellene próbálni az automata váltót, nagy találmány!
Senki nem kért enni-inni, tablet-et, vagy éppen nem csörgött egy mobiltelefon sem, ja és a GPS sem közölte, hogy lassíts, túl gyorsan hajtasz, a monoton nőcihangtól amúgy is megőrülök. Nem lehetne ezen vajon változtatni, mondjuk egy sexy pasihangra? Talán akkor nem érkeznének sárga csekkek, mert még hallgatnék is rá. Voltatok úgy, hogy mire hazaértetek a laptop kinyitva és azt láttátok, hogy éppen ültök az imádott kocsitokban, gyerekek valószínűleg mögöttetek és a szörnyű 69 km/h felirat díszeleg a képen. Na képzeljétek én már jártam így, de biztos, mert a GPS-es nőci felidegesített... egyébként mindig betartom a sebességhatárt, mert a szabályokat nagyon fontosnak tartom, csak egyszeri botlás volt, de tényleg.
Úgy tűnik mi a kocsiban éljük a családi élet egy igen nagy szeletét, ott beszéljük meg, hogy kinek mivel fog telni a napja, mik a tervek aznapra, ki fog kiért menni és mikor. Hazafelé ugyanez, kivel mi történt, de itt már általában beférkőzik a mi lesz a vacsora kérdésköre. Ki, mit szeretne enni, hol álljunk meg vásárolni, tehát ilyenkor jövök rá, hogy valójában mekkora szerep jut az autónak az életünkben és ez értendő a gasztronómiai szempontokra is, hiszen itt beszéljük meg a napi és hétvégi menüt, a kocsi szállítja haza a megvásárolt finomságokat is. Tudom, hogy nem jó dolog, de sokszor eszünk is az autóban, lehet rendszeresíteni kellene egy szemetest is, mert takarításnál csak múmia nem került még elő.....
Ugyanúgy, sőt még jobban oda kell figyelnünk rá, mint a lakásunkra, hiszen rábízzuk az életünket az autóra is-nemcsak a sofőrre-, mert reméljük, hogy nem kapunk defektet, vagy éppen nem hagy ott minket az út szélén valahol. Szerintem ilyenekért már mindannyian imádkoztunk a kis autónkhoz és legtöbbször be is jön, mert minket eddig csak egyszer hagyott cserben autó, igaz akkor elég csúnyán felrobban a motorban valami, de azóta sem fordult elő ilyen, mert jobban figyelünk a kicsi kocsinkra.
Milyen is nekem egy ideális családi autó?
Hát olyan mint a mi kis Dzsonink (igen így írva), mert képzeljétek neve is van ám és családtagnak számít.
Férjen el a család kényelmesen,
Legyen biztonságos (a légzsák a mániám, ha még nem mondtam volna, elöl, hátul, oldalt).
Legyen sok tárolója, mert nálam ez a fő szempont, hogy a poharakat, palackokat, le tudjuk tenni és ne tőlem kérje a gyerek vezetés közben, hanem akár ő maga is elérje a pohártartóba tett poharat. Nem tudom nektek is feltűnt-e, hogy a gyerek rögtön szomjas-éhes ahogy elindulunk és ez csak fokozódik egy-egy gyorsétterem láttán.
Nálam nagyon fontos, hogy automata váltója legyen, biztonságosabbnak érzem a vezetést és könnyebb a gyerekekre is koncentrálni.
Nagy legyen a csomagtartó, mert az folyton tele van néha úgy kell nekifeszülni az ajtónak, hogy sikerüljön becsukni. Ne kelljen már a biciklit-babakocsit is szétszedni egy családi kirándulás miatt.
Nem utolsó szempont legyen kényelmes az utazás mindenkinek
![]()
![]()
Igen, ma ilyen nagy elmélkedésekre volt időm. Ráadásul nem is gasztro, csak mert néha ilyen is kell.
fotók:
http://www.motoring.co.uk , http://www.revistacarrusel.cl, http://www.aliexpress.com
